Digitális tartalomgyártók, figyelem! Jobb lesz, ha mielőbb megismerkedtek ezzel az igazán hiánypótló technológiával.
Akár hetekig, hónapokig is készülhetnek digitális alkotásaitok, képszerkesztő vagy bármilyen 3D szoftver segítségével, viszont ezeket mindig egyszerű CTRL-C, CTRL-V kombinációval, screenshottal, letöltéssel bárki meg is szerezhette.
Ez a továbbiakban sem lesz másképp, DE! Az NFT technológia segítségével készíthető belőle egy hivatalos, eredeti példány, aminek az útja is tökéletesen nyomon követhető, és a további eladásokból is kereshet az alkotó.
A digitális alkotóművészeknek maga a platform jelentett mindig handicapet a festőkkel, szobrászokkal, de még a fotósokkal szemben is, ahol fizikai formában is testet ölthetett az alkotás, így értéket képviselve. Azonban pár éve már beindultak olyan folyamatok, melyek ezt alapvetően változtathatják meg.

Nézzük is a részleteket, mi ez a rendszer és hogyan működik, honnan ered, hol tart most, és mik a lehetséges kifutásai.
A blokklánc technológiáról, a bitcoinról már a legtöbben hallottatok, ha másért nem is, az egekben lévő videókártya árak miatt, amit a bányász gépek nagy száma okoz. Egyre összetettebbé válik a blokklánc ipar, jelennek meg az újabb eszközök, amik egy része rendkívül sikeres lesz, más részük pedig örökre eltűnik a süllyesztőben.

Mik azok az NFT-k? Non-fungible token vagyis Nem helyettesíthető tokenek


A Quantum volt az első NFT, amelyet még 2014-ben hoztak létre, amikor Anil Dash és Kevin McCoy felépítették az első blokklánccal támogatott értékesítési rendszert. Az NFT megnevezés ekkor még nem is létezett, csak 3 évvel később jelent meg.
Az NFT olyan digitális tartalom, mint például rajz, animáció, zenemű, 3D modell, fotó vagy videó, amely a blokklánc technológia által létrehozott hitelességi tanúsítvánnyal rendelkezik. Nem hamisítható vagy más módon manipulálható.
A fizikai térben létező dolgoknál természetesen vesszük azok helyettesíthetetlenségét. Például ha a Mona Lisa eredetijére gondolunk.

Kicsit más a helyzet a forgalomban lévő papírpénzeknél. Hiszen amikor kölcsönadunk barátunknak egy húszezrest, nem az várjuk el hogy pontosan ugyanaz a bankjegyet kapjuk vissza, hanem csak az értéknek megfelelő címleteket. Így működnek a kriptó valuták is, de nem az NFT-k.
A legfontosabb értékük az egyediség. Mint egy festményhez tartozna egy hivatalos dukomentáció, és csak azzal együtt fogadhatnánk el a továbbiakban eredetiként (mint egy szakértői tanúsítvány – csak itt nem szakértő jelenti a tanúsítást, hanem az általunk befizetett gas fee)
Egy NFT esetében ezek az úgynevezett meta-adatok. A korlátozási mennyiség pedig állítható, nyilván ha egyetlen darab létezik belőle annál értékesebb, de lehetőség van a mennyiség tetszőleges beállítására. Ez igen jó hír lehet akár a zeneipar számára is, hiszen korlátozott példányszámú “sorszámozott” albumokat lehet például így megjelentetni, de akár koncertjegyeket is, ráadásul a továbbértékesítésből származó bevételekből is részesülhet az eredeti feltöltő! Emelett a kriptóval szemben az NFT nem osztható kisebb egységekre, nem darabolható, csak egyben értelmezhető!
A blokkláncba senki sem tud belenyúlni, a tartalom nem átírható, ezzel meggátolva annak hamisítását.

Belépési díj: a szükséges(!) rossz


A tranzakciós költségek egyfajta biztosítékként is szolgálnak, és véleményünk szerint ez a minimális szükséges rossz, ami egyfajta féket is jelent hogy teljesen értéktelen alkotások árasszák el a piacot.
A legtöbb NFT piactéren a felhasználóknak úgynevezett “gas fee”-t kell fizetniük az NFT-k eladásáért és vásárlásáért, valamint az NFT-k elkészítéséért. A díj összege a tranzakciók ellenőrzéséhez szükséges számítások számától és típusától függ. Minél összetettebbek a számítások, annál magasabb a gas fee. A feltöltéseket pedig minden esetben ellenőrzik, és különböző szűrőkön kell hogy átmenjenek. A jövőben ezekről részletesebb leírásokkal is szolgálunk.

Az eddigi sikersztorik. Miért lufi az NFT? És miért nem az?


Véleményünk szerint az eddigi jól ismert tipikus sikersztorik inkább a hypeot szolgálják, az NFT technológia megismertetését, mintsem valós viszonyítási pontként szolgáljanak. Értjük ez alatt, hogyha most alkotók tízezrei kezdenek pixel-artokat gyártani azzal a szándékkal, hogy azok 3 millió dollárért fognak elkelni, csúnya pofáraesés lesz.
Az elmúlt fél évben valamilyen formában jó eséllyel te is belefuthattál NFT-val kapcsolatos hírekbe, hiszen Hírességek, művészek és befektetők dollármilliókat kerestek, emiatt a média is azonnal felkapta.

A legismertebb sztorik: az első tweet, ami eladásra került 2,9 millió dollárért, amit mis is beágyazunk most ide:

A bukott Donald Trumpot ábrázoló rövid animáció 6,6 millió dolláért.


Mike Winkelmann – közismertebb nevén Beeple – megdöntötte az online eladási rekordokat, és a harmadik legértékesebb élő művész lett, amikor közel 70 millió dollárért értékesített egy darabot. (A cikk főképe)
Az NBA is látja az NFT-ben a potenciált, egyfajta virtuális kosaraskártyák értékesítése formájában, ami már most sikertörténetnek nevezhető.


Vagy például a Cryptokitties a világ első olyan NFT-je, amely lehetővé teszi a játékosoknak virtuális macskák vásárlását, gyűjtését, tenyésztését és értékesítését. Ez egy blokklánc játék, amelyet az Ethereum blokklánc hálózata hajt. Minden digitális macska egyedülálló, és nem lehet megismételni vagy megsemmisíteni.
Tehát az NFT alapú online videójátékok is egy lehetséges felhasználási módként egyre elterjedtebbek, de hogy melyik lesz közülük hosszú távon is életképes, már más kérdés.

Általában kétféle szélsőséges megnyilvánulás létezik ezekkel kapcsolatban, az első a teljes felistenítés, a másik az “emberiség megérett a pusztulásra” típusú kommentek. Az igazság pedig valahol a kettő között lesz.
A hasonló sikersztorikat napestig lehetne sorolni, de ezek egyáltalán nem törvényszerű folyamatok, illetve a mögötte álló nevek már önmagukban más dimenziót képviselnek.
Még ez az egész úgymond gyerekcipőben jár, ezért idő kell amíg elválik az ocsú a búzától, és tisztul a kép, de mindenképpen van létjogosultsága és jövője.

Az NFT jövője


Mi az NFT jövőjét a digitális tartalomvédelemben látjuk, mindamellett hogy természetesen magában hordozza a továbbértékesítés lehetőségét is. Vagyis, ha már amúgy is elkészítettünk egy művet, amibe időt, energiát fektettünk, és valóban azt gondoljuk, hogy értéket képvisel, akkor megéri feltölteni blokkláncba. Ezen a módon később sokkal egyszerűbb lesz igazolni egy kép (animáció, 3D modell) eredetét, és a bevételszerzésre is több lehetőség adódik. Például a rendszer nagy előnye, hogy lehetséges nem egyszeri áron eladni a képünket, videónkat, modellünket, hanem részesedést kérni a továbbértékesítésekből.
Azt gondoljuk, hogy a technológia még keresi az útjait, emiatt nagyon széles spektrumon jelennek meg a különböző lehetőségek weboldalak, és játékok formájában. Így sajnos valós a veszélye, hogy túlértékelt termékek és szolgáltatások jelennek meg a piacon, és egy részük nagy pukkanással, hirtelen fog véget érni, úgyhogy kéretik a témához kellő körültekintéssel hozzállni, ha befektetési szándékkal állunk a témához.
De maga az alap, a digitális tartalom védelem valamilyen formában biztosan velünk kell hogy maradjon.

Egy olyan átmeneti korszakot képzelünk el, ahogy a zeneiparnak is végig kellett vinnie a maga forradalmát, míg a CD-k, bakelitek és kazetták korából eljutottunk a Spotifyig és megannyi más, stabilnak mondható platformig. A folyamat még messze nem ért véget, természetesen jelenleg is zajlik, és például a zeneipar egyik fontos újabb mérföldköve is lehet az NFT. A zenei felvételeknek eddig is volt egyedi azonosítója, ISWC (International Standard Musical Work Code) és ISRC (International Standard Recording Code) formájában.

A tervek szerint hetente jelentkezünk NFT tartalmakkal, melyekkel bemutatjuk a híreket és az általunk fontosnak vagy maradandónak ítélt trendeket, és lehetőségeket. Alapvetően mi a az alkotóművészek oldaláról kívánjuk megközelíteni a témát, ebben kívánunk segítséget és eligazodási pontokat találni,
nem a felvásárlói gyűjtői oldalról.


Iratkozz fel hírlevelünkre, és kövess minket Facebookon is!